Öt szakszervezeti követel átfogó bérrendezést követelnek a közszférában
Közös kiáltványban sürgeti a közszféra bérrendszerének átalakítását Magyarország öt országos szakszervezeti konföderációja. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a miniszterhez fordulva kezdeményezi egy értékálló, kiszámítható és átlátható közszolgálati díjazási rendszer megteremtését.
A 2026. október 8-án kelt közös dokumentum szerint a jelenlegi, rendkívül széttagolt szabályozás nemcsak a munkavállalók megélhetését veszélyezteti, hanem a közszolgáltatások működését is. A konföderációk hat konkrét javaslatot fogalmaztak meg, amelyek megvalósításához elengedhetetlennek tartják az érdemi kormányzati és szakszervezeti párbeszédet.
Közös fellépés a közszféra dolgozóinak érdekében
„Értékálló díjazást a közszférában dolgozóknak!” – ezzel a címmel fogalmazta meg közös javaslatát öt országos szakszervezeti konföderáció, amelyek a közszolgálati kereseti rendszer átfogó felülvizsgálatát és megújítását kezdeményezik.
A 2026. október 8-án, Budapesten keltezett dokumentumot Lasek László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, Hatvani Jácint, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kozma Zsolt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, valamint Csóti Csaba, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke írta alá.
Az öt konföderáció közös fellépése egyértelmű üzenetet fogalmaz meg a kormányzat számára: a közszférában kialakult bérfeszültségek kezelése nem halogatható tovább, a jelenlegi rendszer működési problémáira pedig nem elegendőek az egymástól elszigetelt, alkalmi béremelések.
A szakszervezetek szerint olyan átfogó megoldásra van szükség, amely a különböző közszolgálati ágazatok sajátosságainak figyelembevételével biztosítja a munkavállalók méltányos díjazását, a keresetek értékállóságát és a bérek hosszú távú kiszámíthatóságát.
A kezdeményezés jelentősége túlmutat az egyes foglalkoztatási területeken. A közszféra bérrendszerének működése közvetlen hatással van az állami és önkormányzati szolgáltatások minőségére, az intézmények munkaerő-megtartó képességére és a közfeladatok zavartalan ellátására.
Kilenc törvény, számtalan eltérés: átláthatatlanná vált a bérrendszer
A kiáltvány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a magyar közszféra foglalkoztatási és kereseti szabályozása az elmúlt másfél évtizedben szélsőségesen széttagolttá vált.
A dokumentum szerint a közszolgálatban dolgozók jövedelmi viszonyait – a köztulajdonban álló munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak kivételével – jelenleg kilenc törvényi szintű jogszabály, valamint az ezek alapján megalkotott rendeletek szabályozzák.
Ez a sokféle szabályozás olyan rendszert eredményezett, amelyben az egyes ágazatok bérezési gyakorlata jelentősen eltérhet egymástól, a keresetek összehasonlítása nehézkes, a bérfejlesztések pedig nem egységes szempontrendszer szerint történnek.
További problémát jelentenek a különböző pótlékok és kiegészítő juttatások. A szakszervezetek szerint egyes területeken ezek a megoldások a tényleges, tartós alapbéremeléseket helyettesítették, miközben tovább növelték a rendszer átláthatatlanságát.
A konföderációk arra is felhívják a figyelmet, hogy a különböző közszolgálati ágazatok a központi költségvetési forrásokért egymással versengő helyzetbe kerültek.
Ez a gyakorlat a szakszervezetek álláspontja szerint méltánytalan, hiszen a közfeladatokat ellátó munkavállalók díjazásának nem az egyes ágazatok érdekérvényesítő erejétől, hanem átlátható és igazságos szabályoktól kellene függenie.
A közös nyilatkozat ezért nem pusztán béremelést sürget, hanem a jelenlegi kereseti struktúra alapvető újragondolását is.
A bérlemaradás már a közszolgáltatások működését veszélyezteti
A konföderációk szerint a közszféra bérproblémái mára nem kizárólag munkavállalói érdekkérdésként jelentkeznek.
Azokon a területeken, ahol elmaradt a megfelelő bérfelzárkóztatás, tartós munkaerőhiány alakult ki. Ez egyes esetekben már a közszolgáltatások ellátását is veszélyezteti.
A dokumentum különösen aggasztó fejleményként említi, hogy bizonyos szakmai feladatok ellátásához ma már alacsonyabb képzettségi szint is elegendő lehet, mint 15–20 évvel korábban. A szakszervezetek ezt a munkaerőhiány kezelésére irányuló kényszerű alkalmazkodás egyik következményeként értékelik.
A helyzet hosszabb távon a közszolgáltatások szakmai színvonalára és a munkavállalók terhelésére is hatással lehet.
A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a közszolgálati bérek alakulása elszakadt a versenyszféra keresetnövekedésétől. Az elmúlt másfél évtizedben a minimálbér és a garantált bérminimum emelései sem épültek be következetesen az egyes közszolgálati ágazatok bérrendszereibe.
A nemzeti szintű bérmegállapodásokból következő változtatásokat a korábbi kormányzati gyakorlat nem vezette át egységesen a közszolgálati kereseti rendszerekre.
Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a közszférában dolgozók egy részének keresete tartósan lemaradjon más munkavállalói csoportokétól.
A konföderációk szerint ezért a bérfelzárkóztatás nem halasztható egy későbbi, átfogó reform lezárásáig. A legsúlyosabb bérlemaradások kezelését már a rendszer átalakításának előkészítésével párhuzamosan meg kell kezdeni.
Hat konkrét javaslat a kormány számára
Az öt szakszervezeti konföderáció közös dokumentuma hat olyan intézkedést határoz meg, amelyek együttesen teremthetik meg a közszféra bérrendszerének megújításához szükséges feltételeket.
1. A tényleges kereseti viszonyok feltárása
A szakszervezetek elsőként a közszféra ágazati kereseti adatainak részletes áttekintését sürgetik.
Álláspontjuk szerint a bérlemaradás mértékének megállapításakor a pótlékoktól és az egyszeri juttatásoktól megtisztított, rendszeres bruttó átlagkeresetet és mediánkeresetet kell figyelembe venni.
Ez azért fontos, mert a különböző kiegészítő juttatások torzíthatják a tényleges bérviszonyokról kialakuló képet. A rendszeres kereseti adatok elemzése megalapozottabb összehasonlítást tenne lehetővé az egyes ágazatok között.
2. Átfogó bérfelzárkóztatási program kidolgozása
A konföderációk olyan komplex program létrehozását kezdeményezik, amely az ágazati kereseti adatokra épül, és figyelembe veszi a közszféra különböző területeinek egymáshoz viszonyított bérhelyzetét.
A program kidolgozásába az érintett ágazati szakszervezeteket is be kell vonni.
A cél, hogy a bérfelzárkóztatás ne elszigetelt intézkedések sorozataként, hanem átgondolt, összehangolt folyamatként valósuljon meg.
3. A bérek sürgős indexálása és az ágazati érdekegyeztetés megerősítése
A dokumentum sürgeti az ágazati bérek indexálását, vagyis olyan rendszeres korrekcióját, amely segít megelőzni a keresetek tartós leszakadását.
A konföderációk emellett elengedhetetlennek tartják az intézményes ágazati érdekegyeztető fórumok működtetését.
Ahol ilyen fórumok jelenleg nem működnek, ott a közös javaslat szerint még 2026-ban létre kell hozni őket.
Ezek a fórumok biztosíthatnák, hogy a munkavállalói érdekképviseletek ne csupán utólag véleményezhessék a bérpolitikai döntéseket, hanem azok előkészítésében is érdemi szerepet kapjanak.
4. A közszolgálati bérrendszerek teljes körű felmérése
A szakszervezetek a különböző közszolgálati bérrendszerek részletes feltérképezését is javasolják.
Az így elkészülő átfogó nyilvántartás, vagyis a bérrendszerek katasztere alapot teremthet annak meghatározásához, hogy milyen szabályozási struktúra képes hosszú távon követni a nemzeti minimálbér- és garantáltbérminimum-megállapodásokat.
A felmérést a szakszervezeti konföderációkkal egyeztetve kellene elvégezni.
5. Bértáblákon alapuló díjazási rendszer kialakítása
Az öt konföderáció közös álláspontja szerint a közszférában főszabályként bértáblákon alapuló kereseti rendszereket kell kialakítani.
Ezek kidolgozása a munkáltatói feladatokat ellátó kormányzat és a munkavállalói érdekképviseletek együttműködésében történne.
A bértáblák alkalmazása elősegíthetné az átláthatóságot, a kiszámítható előmenetelt és a különböző munkakörök díjazásának következetesebb szabályozását.
6. Egyszerűbb, átláthatóbb és átjárhatóbb rendszer megteremtése
A hatodik javaslat a hosszú távú működés alapjait határozza meg.
A konföderációk szerint olyan jogszabályi keretrendszerre van szükség, amely biztosítja az egyes közszolgálati ágazatok bérrendszereinek összhangját.
A cél egy egyszerűbb, átláthatóbb és átjárhatóbb struktúra, amelyben az ágazati és nemzeti szintű háromoldalú, úgynevezett tripartit együttműködés folyamatosan működik.
A szakszervezetek szerint ez jelenthet garanciát arra, hogy a közszféra dolgozóinak keresete a jövőben ne szakadjon le ismét tartósan más ágazatok bérszínvonalától.
A miniszterhez fordulnak az öt konföderáció képviselői
A közös kezdeményezés egyik legfontosabb eleme, hogy az öt konföderáció a kormányzati döntéshozókhoz fordul, és konkrét intézkedéseket kezdeményez a közszolgálati bérrendszer átalakítására.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának hivatalos tájékoztatása szerint a közös javaslatot megküldték a Szociális és Családügyi Minisztérium miniszterének, a területért felelős államtitkárnak, valamint további illetékeseknek.
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
A szakszervezetek célja, hogy a kormányzat érdemi tárgyalásokat kezdjen a munkavállalói érdekképviseletekkel, és közösen határozzák meg a szükséges intézkedéseket.
A konföderációk külön hangsúlyozzák: a közszférában is olyan tisztességes és átlátható béralkukra van szükség, amilyeneket a kormányzat a versenyszféra szereplőitől is elvár.
Ennek feltétele a megfelelő adatok rendelkezésre állása, az ágazati sajátosságok figyelembevétele és a szakszervezetek tényleges részvétele a döntések előkészítésében.
A közös fellépés egy hosszabb távú együttműködés része. Az öt országos konföderáció 2026 augusztusában már közös foglalkoztatáspolitikai javaslatokat juttatott el a minisztériumhoz, többek között az európai minimálbér-irányelv végrehajtása és a bértranszparencia szabályozása kapcsán.
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
A közszféra kereseti rendszerének felülvizsgálatára irányuló mostani kezdeményezés tehát egy olyan együttműködés újabb állomása, amelynek célja a munkavállalói érdekek összehangolt, országos képviselete.
Nemcsak béremelésre, hanem tartós megoldásra van szükség
Az öt konföderáció javaslatának központi gondolata, hogy a közszféra bérproblémáit hosszú távon csak átfogó, intézményes megoldásokkal lehet kezelni.
A dokumentum nem határoz meg egységes százalékos béremelési követelést, és nem jelöl meg konkrét bérösszegeket sem. Ehelyett olyan folyamat elindítását kezdeményezi, amelynek eredményeként az egyes ágazatok valós kereseti helyzetére épülő, igazságosabb bérmegállapodások születhetnek.
A konföderációk szerint a bérek gyors ütemű emelése ugyanakkor elkerülhetetlen azokon a területeken, ahol a kereseti lemaradás már a közszolgáltatások ellátását is veszélyezteti.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés számára is kiemelt jelentőségű, hogy a közszolgálatban dolgozók munkájának anyagi elismerése hosszú távon kiszámítható legyen, és a munkavállalók érdekei a bérpolitikai döntések meghozatalakor megfelelő súllyal jelenjenek meg.
A kezdeményezés világossá teszi: a közszféra dolgozóinak megbecsülése nem választható el a közszolgáltatások jövőjétől. A megfelelő szakemberek megtartása, az utánpótlás biztosítása és az intézmények stabil működése egyaránt olyan bérrendszert igényel, amely képes követni a gazdasági és munkaerőpiaci változásokat.
Az öt országos szakszervezeti konföderáció ezért a kormányzat érdemi együttműködését sürgeti. A cél egy olyan közszolgálati kereseti rendszer megteremtése, amelyben a bérek nem szakadnak le tartósan, az ágazatok közötti különbségek átláthatók, a munkavállalók képviselői pedig folyamatosan részt vesznek a bérpolitika alakításában.
Az öt konföderáció közös üzenete egyértelmű: a közszféra dolgozóinak értékálló díjazása nem halogatható tovább. A miniszterhez eljuttatott javaslat most lehetőséget teremt arra, hogy a bérrendezésről és a teljes kereseti rendszer megújításáról érdemi kormányzati–szakszervezeti egyeztetés kezdődjön.
Források
A cikk elsődleges forrása a 2026. október 8-án kelt, öt konföderáció által aláírt „Értékálló díjazást a közszférában dolgozóknak!” című dokumentum.
Kiegészítő hivatalos források: