Újabb közös szakszervezeti javaslatcsomag: a kollektív alku és a sztrájkjog megerősítését sürgetik
Az öt magyar szakszervezeti konföderáció a bértranszparenciáról szóló közös álláspontja mellett újabb átfogó javaslatcsomagot készített. Ezúttal a kollektív szerződések magyarországi rendszerének megerősítésére, a szakszervezeti jogosultságok bővítésére és a sztrájkszabályozás átalakítására tesznek javaslatokat. A dokumentum közvetlenül kapcsolódik az EU megfelelő minimálbérekről szóló 2022/2041 irányelvéhez, és egy Magyarországon kidolgozandó cselekvési terv alapjául szolgálna. A konföderációk célként a munkavállalói szervezkedési szabadság megerősítését, valamint a tisztességes bérek és munkakörülmények elősegítését jelölik meg.
A dokumentum szorosan összefügg a konföderációk korábban ismertetett bértranszparencia-javaslataival is. Míg abban az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése, a bérek átláthatósága és a szakszervezetek bérképzésben betöltött szerepe állt a középpontban, a mostani anyag tágabb kérdést vet fel: milyen jogi környezet szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók valóban képesek legyenek kollektíven fellépni érdekeikért?
Magyarországnak cselekvési tervet kell készítenie
A kiindulópont az EU 2022/2041 irányelve. Ennek alapján azoknak a tagállamoknak, amelyekben a kollektív szerződéses lefedettség nem éri el a 80 százalékot, a szociális partnerekkel közösen cselekvési tervet kell készíteniük a lefedettség növelésére.
Magyarország ettől rendkívül messze van. A dokumentum szerint a kollektív szerződések által lefedett munkavállalók aránya az uniós küszöbérték negyede körül mozog. A hivatkozott KSH-adatok szerint 2015-ben 20,6, 2020-ban már csak 18,5 százalék volt a lefedettség. A konföderációk szerint ráadásul az ágazati szintű kollektív alku gyakorlatilag inaktív, és jelenleg mindössze egyetlen ágazatban van hatályban kiterjesztett kollektív szerződés.
A dokumentum szerint Magyarország a cselekvési terv 2025. decemberi elkészítési határidejét is elmulasztotta, ezért a konföderációk mielőbbi egyeztetést sürgetnek.
Pontosan tudni kellene, hány dolgozót védenek kollektív szerződések
Az első problémák egyike, hogy jelenleg még a kollektív szerződéses lefedettségről sem állnak rendelkezésre teljesen megbízható adatok.
A konföderációk ezért a kollektív szerződések nyilvántartására szolgáló MKIR adatbázis felülvizsgálatát, pontos és naprakész nyilvántartás kialakítását javasolják. A KSH-tól évente részletes, összehasonlítható adatok publikálását várnák, a kormány pedig évente készítene jelentést a kollektív szerződésekről, az aktuális trendekről és a szükséges jogalkotási lépésekről.
Ennél azonban jóval messzebb mennek. A konföderációk nagyobb teret adnának a kollektív szerződéseknek az egyéni munkaszerződések és az egyoldalú munkáltatói döntések rovására.
Olyan kérdések kerülhetnének nagyobb mértékben a kollektív alku körébe, mint például a pótlékok, a rendkívüli munkaidő, a szabadság egy részének átvitele, a hosszabb munkaidőkeret vagy bizonyos pihenőidő-szabályok.
A közszférában is új alapokra helyeznék a kollektív alkut
Külön fejezet foglalkozik a közszférával, ahol a konföderációk szerint az elmúlt másfél évtized szabályozási változásai rendre szűkítették a kollektív szerződéskötés lehetőségét.
A dokumentum ezért differenciált rendszert javasol. A közszolgáltatásoknál és a köztulajdonban álló munkáltatóknál például munkahelyi és ágazati szintű kollektív alku is működhetne. A közigazgatásban részben centralizált, részben munkahelyi, a rendvédelemben pedig centralizált modellt vázolnak fel. Az igazságszolgáltatáson belül az ügyészségnél és más igazságügyi alkalmazottaknál szintén megjelenne a kollektív szerződés lehetősége. A dokumentum 5. oldalán található részletes táblázat külön-külön mutatja be az egyes közszférás területekre javasolt modelleket.
Az ágazati kollektív szerződéseket is vonzóbbá tennék
A versenyszférában a konföderációk szerint az ágazati érdekegyeztetés megerősítése nélkül nem lehet érdemben közelíteni az EU által meghatározott 80 százalékos szinthez.
Ezért bizonyos munkajogi kérdésekben – például munkaidőkeret, rendkívüli munkaidő vagy hátrányos jogkövetkezmények esetében – olyan szabályozást is elképzelhetőnek tartanak, amelyben a törvénytől csak ágazati kollektív szerződéssel lehetne eltérni.
Átalakítanák az Ágazati Párbeszéd Bizottságok rendszerét és a kollektív szerződések kiterjesztésének szabályait is. Az állami pénzek felhasználásával szintén ösztönöznék a kollektív alkut: közbeszerzéseknél és állami támogatásoknál előnyt jelenthetne például az ágazati munkáltatói szövetséghez tartozás vagy az, ha a vállalat kollektív szerződés hatálya alatt működik.
Ez a gondolat egyébként közvetlenül összekapcsolható a korábbi bértranszparencia-javaslatcsomaggal is. Abban ugyancsak megjelent az az elv, hogy az állami forrásokhoz és közbeszerzésekhez való hozzáférésnél nagyobb súlyt kaphatna a munkajogi és egyenlő bánásmóddal kapcsolatos szabályok betartása.
Több jogot kapnának a szakszervezetek
A javaslatcsomag egyik legjelentősebb része a szakszervezetek munkahelyi jogosultságainak megerősítése. A konföderációk abból indulnak ki, hogy erős kollektív szerződésekhez olyan szakszervezetek szükségesek, amelyek megfelelő szervezeti kapacitással és tárgyalási erővel rendelkeznek.
A javaslatok között szerepel többek között a munkahelyre történő belépés jogának biztosítása a nem ott dolgozó szakszervezeti tisztségviselők számára, a szakszervezeti kiadványok közzétételének és a helyiséghasználatnak a joga, a taglétszámhoz kötött munkaidő-kedvezmény visszaállítása, képzési célú távollét, valamint szélesebb információs és tájékozódási jogosultság. Az állami szervek számára szakszervezeti megkeresés esetén 30 napos tájékoztatási kötelezettséget is előírnának.
A konföderációk azt is szeretnék, hogy a szakszervezetek közérdekű igényérvényesítési lehetőséget kapjanak, valamint állami alapból lehessen finanszírozni az általuk alkalmazott szakértők munkáját.
Állami támogatástól és közbeszerzéstől is eleshetnének a jogsértő munkáltatók
A jogok bővítését szigorúbb ellenőrzéssel kapcsolnák össze.
A javaslat szerint a munkavállalói érdekképviseleti jogok betartásának ellenőrzése ismét a foglalkoztatás-felügyelet hatáskörébe kerülne, és a jogsértésekhez munkaügyi bírság kapcsolódna. Ennél is erősebb másodlagos szankciót javasolnak: a kollektív munkajogi vagy szakszervezeti jogosultságokat megsértő munkáltató meghatározott ideig – példaként öt évet említenek – ne részesülhessen állami támogatásban és ne indulhasson közbeszerzésen.
A konföderációk még a szervezkedési szabadság megsértésének büntetőjogi szankcionálását is felvetik.
A sztrájkjogot is átalakítanák
A dokumentum utolsó nagy fejezete a sztrájkjoggal foglalkozik. A konföderációk megítélése szerint a jelenlegi magyar szabályozás bizonytalan, a közszféra egyes részein pedig olyan mértékben korlátozó, hogy szerintük nemzetközi sztenderdekkel is ütközik.
Többek között pontosítanák a sztrájkkal kapcsolatos fogalmakat, szélesítenék a közszolgálati kollektív tárgyalások lehetőségét, és kiterjesztenék a sztrájkjogot a rendvédelmi és honvédelmi alkalmazottakra. A „még elégséges szolgáltatás” szabályait is átalakítanák: annak kereteit jogszabályban rögzítenék, illetve felvetik, hogy vitás esetekben bírói eljárás helyett arbitráció döntsön.
Két uniós irányelv, egy közös probléma
A mostani javaslatcsomag és a korábban bemutatott bértranszparencia-anyag két különböző uniós irányelvhez kapcsolódik, mégis ugyanabba az irányba mutat.
A bértranszparencia-javaslat azt próbálja biztosítani, hogy a munkavállalók több információhoz jussanak a bérekről, felismerhessék az indokolatlan bérkülönbségeket, és hatékonyabban léphessenek fel az egyenlő bérezésért. A mostani csomag ehhez egy szélesebb intézményi hátteret teremtene: erősebb szakszervezeteket, nagyobb kollektív szerződéses lefedettséget és hatékonyabb kollektív érdekérvényesítést.
Az öt konföderáció – köztük az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés – 2026. augusztus 19-én keltezett javaslata így nem egyszerűen néhány munkajogi paragrafus módosítását kezdeményezi. A dokumentum a magyar kollektív munkajogi rendszer széles körű újragondolását veti fel, a munkahelyi szakszervezeti jogoktól az ágazati béralkun és a közszférán át egészen a sztrájkjogig.