Lasek László, az ÉSZT elnöke az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével egyeztetett
A magyarországi szociális párbeszéd megerősítéséről, a kollektív tárgyalások kiterjesztéséről és a szakszervezetek érdekérvényesítő képességének javításáról egyeztetett Lasek László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke Roxana Mînzatuval, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökével. A 2026. október 27-én, kedden, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén megrendezett kerekasztal-beszélgetés középpontjában a magyar munkavállalói érdekképviselet legfontosabb kihívásai álltak.
A találkozó lehetőséget biztosított arra, hogy a magyarországi szociális partnerek közvetlenül az Európai Bizottság szociális jogokért, készségekért, minőségi munkahelyekért és felkészültségért felelős ügyvezető alelnökével vitassák meg a hazai érdekegyeztetés helyzetét, valamint azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek elősegíthetik a munkavállalói jogok hatékonyabb érvényesülését.
Az egyeztetés három kiemelt témakörre összpontosított: az érdemi szociális párbeszéd megteremtésére, a kollektív tárgyalások szélesebb körű elterjesztésére, valamint a szakszervezetek és munkáltatói érdekképviseletek kapacitásainak megerősítésére.
Valódi beleszólást a munkavállalókat érintő döntésekbe
A magyarországi szociális párbeszéd egyik legfontosabb problémája, hogy a munkavállalói érdekképviseletek bevonása a szakpolitikai döntések előkészítésébe sok esetben nem kellően hatékony.
Az érdemi érdekegyeztetéshez nem elegendő a tervezett intézkedések utólagos ismertetése vagy a formális konzultáció. Olyan intézményesített párbeszédre van szükség, amelyben a szakszervezetek már a döntés-előkészítés korai szakaszában megismerhetik a javaslatokat, véleményt formálhatnak, és tényleges lehetőséget kapnak a munkavállalói szempontok érvényesítésére.
Ez különösen fontos a foglalkoztatási szabályok, a bérezés, a munkakörülmények, valamint a közszférát érintő reformok esetében.
Az ÉSZT számára kiemelt jelentőségű, hogy a munkavállalók képviselői ne csupán résztvevői, hanem érdemi alakítói is lehessenek az őket érintő egyeztetéseknek.
A kollektív szerződések kiterjesztése a munkavállalók biztonságát szolgálja
A megbeszélés másik fontos témája a kollektív tárgyalások magyarországi helyzete volt. Hazánkban európai összehasonlításban alacsony a kollektív szerződések által lefedett munkavállalók aránya, és a szakszervezeti szervezettség is jelentős kihívásokkal küzd.
A kollektív szerződések fontos szerepet töltenek be a munkavállalók jogainak védelmében. Lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közösen alakítsák ki a bérezésre, a munkaidőre, a juttatásokra és a munkakörülményekre vonatkozó szabályokat.
A kollektív tárgyalások elterjedését ugyanakkor számos jogi, intézményi és gyakorlati akadály nehezíti. Ezek felszámolása, a szakszervezeti jogok megfelelő biztosítása és az ágazati szintű megállapodások ösztönzése egyaránt hozzájárulhatna a munkavállalók helyzetének javításához.
Az Európai Unió megfelelő minimálbérekről szóló irányelve is kiemelt figyelmet fordít a kollektív tárgyalások előmozdítására. Az irányelv alapján azoknak a tagállamoknak, ahol a kollektív tárgyalások lefedettsége nem éri el a 80 százalékot, intézkedési keretet és cselekvési tervet kell kialakítaniuk a kollektív alku elősegítésére.
Megfelelő erőforrások nélkül nincs hatékony érdekképviselet
A harmadik kiemelt témakör a szociális partnerek kapacitásainak megerősítése volt.
A hatékony érdekképviseleti tevékenységhez megfelelő szakmai háttérre, felkészült szakértőkre, pénzügyi és szervezeti erőforrásokra, valamint kiszámítható intézményi feltételekre van szükség.
Az Európai Unió több alkalommal is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon javítani szükséges a szociális párbeszéd működését, és erősíteni kell a munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletek részvételét a szakpolitikai döntéshozatalban.
A kerekasztal-beszélgetésen megvitatásra kijelölt kérdések között ezért szerepelt az is, hogy milyen támogatást nyújthatnának a magyar hatóságok és az Európai Bizottság a szociális partnereknek, illetve milyen mutatókkal lehetne mérni az előrelépést.
Ilyen mutató lehet többek között a kollektív szerződések lefedettségének növekedése, a szociális partnerek bevonásával megvalósuló szakpolitikai egyeztetések száma és eredményessége, valamint az érdekképviseleti szervezetek szakmai kapacitásainak fejlődése.
Az ÉSZT számára kiemelt cél az érdemi szociális párbeszéd
Lasek László részvétele a magas szintű európai egyeztetésen fontos lehetőséget jelentett arra, hogy az ÉSZT által képviselt munkavállalói érdekek közvetlenül is megjelenjenek az Európai Bizottsággal folytatott párbeszédben.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés következetesen fontosnak tartja a munkavállalói jogok védelmét, a szakszervezeti érdekérvényesítés feltételeinek javítását, valamint a valódi partnerségen alapuló érdekegyeztetés megerősítését.
A magyarországi szociális párbeszéd fejlesztése nem kizárólag a szakszervezetek ügye: a munkavállalók, a munkáltatók és a teljes társadalom közös érdeke. A megfelelően működő érdekegyeztetési rendszer hozzájárulhat a munkahelyi biztonsághoz, a kiszámítható foglalkoztatáshoz és a társadalmi-gazdasági döntések szélesebb körű elfogadottságához.
Az ÉSZT továbbra is fontos feladatának tekinti, hogy a munkavállalók érdekei a hazai és európai szintű döntéshozatalban egyaránt megfelelő képviseletet kapjanak, és a szociális párbeszéd ne pusztán formális kötelezettség, hanem a döntéshozatal tényleges és meghatározó eleme legyen.