„Állandósult az egészségügyi szakszemélyzet hiánya és elöregedése” – Az OSZSZ alelnöke összegezte az ágazat problémáit.
Az orvostársadalom jelentős részének bérét sikerült rendezni az ügyeleti díjak bevezetésével, de a szakdolgozók jövedelmét még nem igazították teljes egészében ehhez a rendszerhez. – Több más mellett ezt látja az egészségügy legnagyobb problémájának Illés József az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének alelnöke.
Illés József Lasek László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökének kérésére összegezte az egészségügyben dolgozók foglalkoztatásának legjelentősebb kihívásait:
A magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája a humán erőforrás, különösen az egészségügyi szakdolgozók és az egészségügyben dolgozó kiszolgáló személyzet helyzete.
A szolgálati jogviszony bevezetése, érdemben nem befolyásolt semmit, az anyagi elismerésekben, megbecsülésekben, munkakörülményekben.
Az éghajlat változása miatt, a munkakörülményekben jelentős negatív változások történtek, melyeket csak nehezen és kevésbé tudnak orvosolni.
Jellemző a szolgálati jogviszonyra, hogy az ágazatban új Kollektív Szerződés nem köthető, a meglévő szerződés rendeleti kormányzás mellett nem alkalmazható.
Az orvostársadalom nagy részének a bérét rendezték az ügyeleti díjazással egyetemben.
Ígéret volt az orvosok béréhez igazítani az egészségügyi szakdolgozók jövedelmét, de ez sem valósult meg teljes mértékben.
Állandósult az egészségügyi szakszemélyzet hiánya és elöregedése. A nyugdíjba vonulások miatt, az idősebb szakmai tapasztalattal rendelkező munkaerő elfogyott és ezáltal az ellátás minőségének csökkenése is létrejött.
A fiatalok beépítése a rendszerbe nem zökkenőmentes, szakmai ismeretük színvonala, motiváció és más egyéb okok miatt.
A szakképzésre megjelentek minősége elmarad a korábbi évekhez képest, a meglévő kiválasztási lehetőségek színvonalától, létszámától, melyek oka lehet az ágazat nem megfelelő megbecsülésétől, jövedelmi színvonalától.
A munkavállalók bére a nyolcórás munkaidőben a népgazdasági átlaghoz képest is messze elmarad.
A szakdolgozók egy része ügyeleti rendszerben is dolgozik, éjszaka, pihenőnapokon, ünnepnapokon, fokozott terhet viselve megkeserítve a család rendezett életét, családalapítást, gyermeknevelést.
Az ügyeleti díjak minimális összegét (70, 80, 90%) hosszú ideje rendezték, melynek törvényi kifizetése is sok egészségügyi intézményben gondot okoz.
Fenti összegtől való pozitív eltérést csak nagyon kevés egészségügyi intézmény teheti meg.
A munkavállalók a kötelező ügyeleti szám felett azért vállalnak önkéntes többletügyeletet, és túlórát, hogy a megfelelő ellátás meglegyen, a megélhetéshez szükséges jövedelmüket biztosítani tudják.
Ezen túlmunkák gyakran veszélyeztetik a család békéjét, gyermeknevelést és fokozott fizikai és pszichés terhelést okoznak a minden elismerést megérdemlő ezen munkavállalóknak.
Sok egészségügyet kiszolgáló szolgáltatás kiszervezése pedig, nagyon alacsony képzettségű munkaerőt hozott be a rendszerbe, melyek sok esetben veszélyeztetik az ellátás színvonalát.
Informácioink szerint az egészségügyben 2025-26. évben az ágazat nem tervez központi béremelést, ami tovább rontja az egészségügyi munkavállalók helyzetzét, amitt az ágazat nem biztos hogy elbír, elvisel.
A szociális juttatások bár szükségesek, de nem a munkahelyen végzett munka juttatása kell, hogy legyen.
Az egészség nemzeti kincs, amelyet megőrizni mindenkinek fontos, kötelező feladata és annak egyik alapvető záloga a humán erőforrás elismerése, megbecsülése, megőrzése.